Munkánkról

A PÉNZBEHAJTÁS

Bár minden ügy egyedi sajátosságokkal bír, a jog azonban mindegyikre érvényes és alkalmazandó szabályokat határoz meg és rögzíti azt a határvonalat, melynek átlépése jogsértés és mint ilyen, különböző súlyú retorziókat vonhat maga után.

Amit meg szabad tenni egy jogos követelés realizásása érdekében:

A teljesítési (fizetési) határidő lejártát követően első lépés általában póthatáridő tűzése egy fizetési felszólítást tartalmazó tértivevényes levélben, mely tartalmazza a teljesítés elmaradásához fűződő joghátrányok alkalmazásának kilátásba helyezését is.

Amennyiben az adós a kitűzött póthatáridőt is elmulasztja, a következő jogi lépés általában a fizetési meghagyás kibocsátása, melyre ügyvéd, vagy közjegyző jogosult. Ennek a kibocsátáskor megfizetendő illetéke a fennálló tőkekövetelés 3 % -a. Bizonyos értékhatár alatt (jelenleg egymillió forint) általában ezt a peren kívüli eljárást kell kezdeményezni. Ez tehát nem peres eljárás, különösebben bizonyítékokat sem kell prezentálni, nem fordulhat elő, hogy az adós szándékosan elhúzza az eljárást, hogy az annak végét jelentő végrehajtást minél későbbre tolja ki. (Ha azonban az adós a kibocsátott fizetési meghagyással szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással él, akkor az ügy perré alakul és ki tudja meddig húzódik.) Ha az adós a követelést elismeri, vagy a rendelkezésére álló 15 napon belül nem reagál, a fizetési meghagyás jogerőssé válik. A jogerős fizetési meghagyás végrehajtható okirat. A közjegyző újabb 1% , de minimum ötezer forint illeték megfizetése után kibocsátja a végrehajtási lapot.

Lényeges, hogy hivatalosan végrehajtásra csak és kizárólag olyan okirat alapján kerülhet sor, amely ún. végrehajtható okiratnak minősül. A végrehajtható okirat az alapja tehát az önálló bírósági végrehajtók munkájának, de egyrészt az ún. pénzbehajtó cégek eljárásának is.